Múlt héten az egyik Sportkártyával is látogatható fitneszteremben voltam edzeni. A különböző gyakorlatok között néztem a körülöttem lévő emberek sportszerelését. Férfiak és nők, fiatalok és idősebbek más-más stílusú sportfelszerelésben feszítettek és égették a kalóriákat. A foglalkozásokat tartó edzők is hiper-szuper márkás felszerelésekben villogtak. Tökéletes simulás, megfelelően laza nadrág, újatlan trikó, mely kiemeli az izmokat, vagy azok helyét, női idomokat kidomborító felső, de persze azért helyenként a nejlonos reklámpóló is fel-feltűnt. A cipők egy külön tészta. Itt már nagyobb volt a szórás árban, értékben, funkcionalitásban.
Ahogy itt elnéztem a kondizó, aerobikozó embereket, felrémlettek bennem régi emlékeim a KSI SE Judo szakosztályának „sportszereléseiről”.
Tavasz volt, és már két nappal korábban mondták, hogy szerda reggel futóedzés lesz, de persze a társaság 60%-a teljesen elfelejtette. Edzés előtt reggel negyed 8 tájban mindenki, mint pók a falon próbálta a megfelelő szerelését összeguberálni az öltözőben.
Az öltözőszekrények tetején mindig volt egy nagy kartondoboz (az egyesület technikai cuccainak csomagolásaiból került ki ez) amiben gyűjtöttük az öltözőben kallódó senkinek nem ismerős cuccokat, majd amikor megtelt és mindenki kiguberálta magának azt, ami kellett belőle, fogtuk és kidobtuk a maradékot.
Nos, ebből a dobozból szedtük össze a cipőket, kisgatyákat, trikókat. A cipő volt a legneccesebb, mert abból 1 párat összeguberálni nagyon nehéz volt. Ebből adódóan nem volt ritka, hogy valaki felemás cipőben jelent meg a tréningen, nem kis vicc tárgyát képezve...
A társaság tényleg mint egy csöves banda vonult ki az atlétika pályára. Elég nagy volt a kontraszt a nemzetközi minősítéssel rendelkező, gumibevonatú, 400 méteres pálya és a mi, nemzetközinek nem igazán nevezhető megjelenésünk között.
És bár a szerelésünk nem volt túl jó kinézetű, minden futóedzésen, meg döntöttük egyéni időeredményeinket. Rosszullétig hajtottuk magunkat, az edzőink is mindig kihozták belőlünk az aktuális maximumot.
Mire akarok itt kilyukadni?
Nem a sportruha teszi a sportembert!
Fontos szempontok, tévhitek a sporthoz való öltözködéssel kapcsolatban:
1. Amikor eldöntötted, hogy elkezdesz sportolni, ne az legyen az első, hogy elmész egy sportboltba, és méregdrága cuccokat vásárolsz. Biztosan van otthon egy rég nem használt edzőcipőd, kisgatyád, trikód, pólód; hölgyek esetében viseltesebb melltartó stb… Kezdéshez ezek tökéletesen jók lesznek.
2. Ha már egy ideje rendszeresen sportolsz, akkor ki fog alakulni, hogy adott sporthoz mi a legmegfelelőbb viselet számodra. Tapasztalataid alapján kezdjél el utánajárni a boltokba a hőn áhított szerelésednek.
3. Ha bizonytalan vagy a megfelelő felszerelést illetően, kérj segítséget edzőpartnereidtől, de legfőképpen edződtől.
4. Nem feltétlen mód a legdrágább a legjobb. Tudom, közhelynek hangzó mondat ez, de nagyon igaz. Óriási a kínálat a piacon.
5. Nagyon fontos ruhád anyagának összetétele. Minél jobban szellőzik, minél kevésbé műanyag, minél kevesebb benne a textilfesték, annál jobb.
6. Ha már jobban benne vagy az adott sportban, érdemes olyan sporttrikókat beszerezni, amik jól bírják a mosást. A sima kínai szakadt póló kezdetben jó, de a sok mosás igen hamar tönkre fogja tenni az anyagát. Idővel tehát érdemes, és ráadásul kifizetődő sporttrikót is bevásárolni.
Nem nagy a pénztárcám, hol kezdjem a körülnézést?
Nagy választékot találhatsz árban és minőségben is a Decathlon, illetve a Hervis sportáruházakban. Figyelmedbe ajánlanám még az outleteket, ahol szintén találhatsz jó ár-érték arányú cuccokat.
Ha véletlenül Londonban jársz a Piccadilly Circusnál is van egy remek sportbolt. Rengeteg sportcuccot megkapsz még hazai viszonylatban is olcsón, tehát nagy, üres sporttáskával érkezzél, de akár azt is vásárolhatsz ott.