Az elmúlt néhány hétben sok minden történt velem és a világban úgy általában. Én megjártam Barcelonát, Brüsszel-t és Antwerpen-t. Ezalatt megalkották a mesterséges életet és a sport világának egyik legnagyobb idei eseménye is lezajlott, az idei Bajnokok Ligája elődöntő és döntő mérkőzései. A barcelonai Barca-Inter meccs már csak azért is volt érdekes számomra, mert éppen aznap este futottam a heti hosszú távomat (1,5 óra) Barcelona utcáin és meglepődve tapasztaltam a tömött utcákat és az áthatolhatatlan tömeget a pubok előtt. Mondhatom, nem volt egyszerű dolgom átverekedni magam a bámészkodó és néha-néha felhördülő tömegen. Azóta lezajlott a döntő is melyből az Inter Milán került ki győztesen. Sajnos azonban néhány nappal elkéstem az utcai ünneplésről, ugyanis csak jövő hét szerdán (Május 26-n) jutok el Milánóba.
Futás terén nálam sajnos némi visszaesés következett be, ugyanis a Belgiumi utam alatt sajnálatosan lebetegedtem, és betegen nem túl egészséges és élvezetes a futás, sőt kifejezetten ellenjavalt!!! Így kb. egy hét kihagyás után újra kitűztem a félmaraton távot Chichester-ben (Anglia). Immáron 2 óra alatt (az első kb. 1,5 hónappal ezelőtti kísérletem 2:11 perc lett) Tegnap majdnem sikerült. 2:03 perc lett a végeredmény, de tekintettel a kihagyásra, kifejezetten elégedett vagyok a fejlődéssel. Igaz, folytatnom kell a „Pace Training-t”, ugyanis 12 km/h-s sebességgel 20-25 percnél már szúr az oldalam… Van még hova fejlődni (Az idei Boston marathon győztese 2 óra 5 perc alatt futotta le a távot, ami szerény fejszámolás után is kb. 20 km/h sebességnek felel meg 2 órán keresztül…uhhh, nem semmi)
No de hát térjünk vissza a saját szintünkre. Ott tartottunk, hogy elértük a megfelelő fittséget a futáshoz és már csevegni is van erőnk miközben futkározunk. Én ugyan nem tudok mással készülni, mert túl sokat utazom mostanában, de való igaz, hogy a legjobb az ilyen relatíve monoton sportot társaságban űzni. Máris eltűnik a “nem bírom tovább, mi a búbánatért kínzom én magam” gondolat és átveszi a helyét az “én úgyis gyorsabb vagyok nálad” vagy a “ne röhögtess légyszi, mert akkor meg kell állnom” beszólások.
Szóval, ha komolyan gondolod a felkészülést, keress valakit, aki ugyanilyen elszánt és tervezzétek meg a felkészülést. Egy remek eszköz a felkészülési terv elkészítéséhez:
www.myasics.co.uk
Nem vagyok elfogult és még csak érdekeltségem sincs a cégben, sőt végül nem is az ő cipőjüket választottam, de a honlapon elérhető alkalmazások bámulatosak. Mindenféle kalkulátor és edzéstréning elérhető egy egyszerű ingyenes regisztrációval. (Remélem, hogy a sportkártya hamarosan előrukkol egy hasonló magyar nyelvű honlappal ;o)
Itt megadhatjátok, hogy mennyi időtök van a felkészülésre, és hogy milyen szinten álltok. A gép kiszámolja, hogy mi lehet a reális felkészülési idő. Ezek után nincs más dolgotok, csak követni a tervet. Ha valami közbejön, semmi gond, bármikor újratervezhető. A térképes távolságmérő pedig egyenesen bámulatos… Nem kell itt több tízezer forintos GPS karóra… Csak egy kis memória, hogy merre kell futni…
Továbbra is adós maradok a futócipő kiválasztásának módjával, de ebbe nem mennek most bele, mert nem egy 2 soros téma, de következő bejegyzésemben igyekszem mindenre kielégítő választ adni bárminemű futócipővel kapcsolatos kérdésekre. Ezt követően egyéb futáshoz bár nem nélkülözhetetlen, de hasznos kiegészítőkről lesz szó. (GPS és pulzusmérő karórák, hosszútávfutáshoz tervezett ruhák, mint például milyen a jó futó zokni stb.)
És hogy elhiggyétek nekem, hogy a futás fun, küldök néhány képet Barcelonából.
Fun-ra fel. See Ya later…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése